Tanácsra van szüksége?
Segítünk megtalálni a pont megfelelő megoldást!
Ha az öntöttvas vasötvözet kristályosodása stabilisan, akkor a karbon vaskarbid (Fe3C) formájában, ha pedig metastabilisan megy végbe, akkor grafit formájában lesz jelen. A „szürke-” és „fehér-„öntvény (öntöttvas) elnevezések a töretek színe alapján alakultak ki. A kristályosodás módját alapvetően meghatározza a hűlés sebessége illetve egyes ötvözők jelenléte.
Ha nem melegítjük elő a munkadarabunkat, akkor csak olyan javítást fogunk tudni végezni, amellyel pótoljuk a hiányzó anyagrészeket, de nem tudjuk az öntvény eredeti tulajdonságait a javított részen biztosítani (megközelíteni). Ennek oka, hogy azok a hegesztőanyagok amelyek a vasöntvények előmelegítés nélküli hegesztésére alkalmasak (megfelelő nikkel tartalom a grafitosításhoz, megfelelő nyúlás, stb.) nem biztosítják az eredeti alapanyag tulajdonságait, például a keménységét, szilárdságát. A hideghegesztés előnye, hogy kisebb elhúzódásokkal / vetemedéssel kell számolnunk mint előmelegítéssel. Hideghegesztéskor viszont számolnunk kell a hegesztés közben és a kihűlést követő feszültségekkel, repedésveszély lép fel. A hegesztési paraméterek megfelelő megválasztásával csökken a repedés veszélye: törekedni kell a kis hőbevitelre.
A lemezes grafitos öntöttvas darabok jellemzően öregebb alkatrészek, ilyenkor a tapasztalatok szerint nagyobb biztonsággal tudjuk DIN EN ISO 1071: E C Cl 1 – termék: Carbo Ni 2 (előmelegítés jellemzően nem szükséges, ~97% Ni) hegesztőanyaggal (bevont elektródával) hegeszteni, de a DIN EN ISO 1071: E C NiFe-1 1 – termék: Carbo NiFe 31 (bimetál maghuzal, előmelegítés jellemzően nem szükséges, ~54% Ni) is megfelelhet. Gömbgrafitos alapanyag mindkettővel jól hegeszthető.
Alapvetően szürke / temper / acélöntvényhez, „kimerült” öntvényhez, és kovácsolt vashoz ajánlott bevont elektróda bázikus-grafitos különleges bevonattal. A varratfém jól megmunkálható (~160 HB). Használható Az előkészítést (lehetőleg széles „V” vagy „X” alakú előkészítés) és a hegesztés környezetét alaposan meg kell tisztítani, az élektől megfelelő távolságban az öntvény külső rétegét (öntvénykéreg) el kell távolítani. A repedések továbbterjedését furatokkal akadályozhatjuk meg. Hegesztéskor az alacsony hőbevitelre kell ügyelni, ezért kis áramerősséget válasszunk, és ne íveljünk. A varrat szélessége maximum kétszerese legyen a bevont elektróda magátmérőjének, a hegesztett varrat hossza maximum a magátmérő tízszerese. Hegesztés után közvetlenül alaposan kalapáljuk a varratot, hogy az ébredő feszültségeket leépítsük, és segítsük a hőkiegyenlítődést. Újrakezdés előtt távolítsuk el a salakot, az ívgyújtást a varratfémen végezzük. Egyenárammal hegesztve ( – polaritás ) sima varratfelületet kapunk, pozitív ( + ) polaritás esetén domború varratfelület alakul ki (ekkor kevésbé melegítjük az alapanyagot). Váltakozó áram esetén a két leírt varratfelület közötti átmenetet kapjuk.
Alapvetően szürke / temper / acélöntvényhez, „kimerült” öntvényhez ajánlott bevont elektróda bázikus-grafitos különleges bevonattal. A varratfém nagyobb szilárdságú és keménységű (~190 HB). Kiváló hegesztési tulajdonságok túlhevülés veszélye nélkül. Az előkészítést (lehetőleg széles „V” vagy „X” alakú előkészítés) és a hegesztés környezetét alaposan meg kell tisztítani, az élektől megfelelő távolságban az öntvény külső rétegét (öntvénykéreg) el kell távolítani. A repedések továbbterjedését furatokkal akadályozhatjuk meg. Hegesztéskor az alacsony hőbevitelre kell ügyelni, ezért kis áramerősséget válasszunk, és ne íveljünk. A varrat szélessége maximum kétszerese legyen a bevont elektróda magátmérőjének, a hegesztett varrat hossza maximum a magátmérő tízszerese. Újrakezdés előtt tisztítsuk meg a varratfémet, távolítsuk el a salakot, az ívgyújtást a varratfémen végezzük. Adott esetben 300 °C-os előmelegítés szükséges lehet, ilyenkor hosszabb varratokat is húzhatunk. Jó beolvadás eléréséhez egyenáram negatív polaritást, a nagyobb repedésbiztonság eléréséhez váltakozó áramot használjunk.
Ha az öntöttvas munkadarabunkat előmelegítjük, akkor a munkadarab tulajdonságaihoz hasonló varratfémet is létre tudunk hozni (a hegesztőanyag erősen ötvözött is lehet). Az előmelegítési hőmérséklet meghatározásához szükséges ismernünk az alapanyag vegyi összetételét, valamint figyelembe kell vennünk a munkadarab alakját és falvastagságát. Az előmelegítési hőmérséklet nem csak a hegesztés megkezdésekor, hanem folyamatosan fenn kell maradjon.
Az előmelegítés kis sebességgel történjen (50…100 °C/h, kerüljük a hő koncentrálódását), kis falvastagságok esetén elegendő 200…300 °C. Hagyjunk időt a hőkiegyenlítődésre.
Ha a munkadarab bonyolultabb alakú lemezgrafitos öntöttvas, akkor 600…700 °C (ezen a hőmérsékleten lesz a nyúlás elegendő) legyen az előmelegítés / hőntartás hőmérséklete.
Ha gömbgrafitos akkor 300…550 °C-os előmelegítés ajánlatos. Hegesztéskor nagy hőbevitellel dolgozzunk, ez egyes lerakott sorok takarhatják is egymást, ezzel is csökkentve a hűlési sebességet.
Az öntvények javítóhegesztésekor gyakran kerül sor párnaréteg hegesztésére, amely réteg az alapanyag és az igénybevételt üzem közben elviselő felrakott réteg között helyezkedik el. Célja öntvény hegesztéskor jellemzően, hogy a fellépő feszültségeket / deformációkat a párnaréteg viselje el.
Létezik ötvözetlen acélöntvény, karbontartalma jellemzően 0,1…0,6 % körüli, ezek „jól” hegeszthetők. 0,25% felett előmelegítés szükséges lehet (ha bonyolult formájú, változó falvastagságú, illetve ~25 mm-től vastagabb falú). Az ötvözött acélöntvények (melegszilárd, korrózióálló, hidegszívós stb.) hegesztésére vonatkozó ajánlások teljesen hasonlóak a nem öntéssel gyártott munkadarabokéhoz.